XpressNet/PC interface - Megépítés

Az áramkör

Az áramkör első ránézésre egy kicsit bonyolultnak tűnhet, de ha jobban megfigyeljük, akkor látható hogy a két kommunikációs felülethez való - szinte "ipari szabványnak" tekinthető - illesztéseken és az őket összefogó mikrovezérlőn kívül már csak egy egyszerű tápegységet, egy LEDet és egy a működési paramétereket beállító DIP kapcsolót tartalmaz. Az áramkörhöz a kereskedelemben kapható műszerdobozba illeszkedő NYÁK készült, terve Protel DXP formátumban letölthető. A panel egyoldalas, egyetlen átkötést tartalmaz, így házilag is könnyen elkészíthető, pl. P&P transzfer fóliával. A lyukraszteres kisérleti panelt nem javaslom, mivel a csatlakozók lábkiosztása nem raszteres, így mechanikai rögzítésük nem lesz megfelelő.

2004.10.24.: A RocoNettel való kompatibilitás miatt szükségessé vált a kapcsolási rajzon pirossal jelölt R3 és R4 ellenállások beépítése. Ezeket a NYÁK terv nem tartalmazza, mivel valószínűleg ha a 75176 helyett MAX485-öt alkalmazunk, akkor szükségtelenek (alaktrész hiányában ezt még nem tudtam kipróbálni). Ha maradunk a 75176-nál, akkor a NYÁK forrasztási oldalán kényelmesen elhelyezhető a két ellenállás.

2004.12.04Stomi jóvoltából egy kis segítség azoknak, akik nem tudják a Protel filet felhasználni.
Köszönet érte!

2005.03.10.Alnitak PIC18F1320 mikrovezérlővel építette meg az inetrface-t és elküldte a módosított kapcsolási rajzot (Eagle) és forráskódot.
Köszönjük!

2005.09.29.2xlion SMD alkatrészekből építette meg az inetrface-t és elküldte a módosított NYÁK tervet Eagle formátumban.
Köszönjük!

A mikrovezérlő programja

Mivel a mikrovezérlő csak egyetlen soros portot tartalmaz, ezért kellett írni egy 'soft UART'-ot. Ez kererült a PC oldalra, mivel az csak 9600 illetve 19200 bps sebességgel kommunikál, szemben az XpressNet oldali 62500 bps-mal. Sajnos már a 19200 bps is igen megterheli a mikrovezérlő erőforrásait, így egyenlőre nem is működik ezen a sebességen hiba nélkül, ezért a programban a használata le van tiltva. Természetesen még nem adtam fel a harcot a nagyobb sebességért. A két oldal közötti kommunikációs illesztést megvalósító programrész a Lenz honlapjáról letölthető XpressNet dokumentáció alapján készült. Ez részletesen tárgyalja magát a protokollt és mindíg kitér az interface-szel kapcsolatos dolgokra is. A program egyes részei más alkalmazásokban is felhasználhatóak, pl. egy 'soft UART' is sokszor jól jöhet, vagy az XpressNet kommunikációs rész kitűnő alap egy kézivezérlőhöz. Akit bővebben érdekel a program lelkivilága, az a kommentek alapján - remélem - könnyen értelmezheti a legapróbb részleteket is.

2004.10.24.: A RocoNet problémák megoldása után végre elérhetővé vált a forráskód is. Van még rajta mit szépítgetni, de már így is működőképes...

Használat >>