Kültéri DCF77 vevő - Szerelés, élesztés

Megépítés

Kültéri egység

A kültéri egység NYÁKja egyoldalas, a mellékelt terv szerint a szokásos vasalásos technológiával könnyen elkészíthető. Mivel a vevőmodul antennatartójához és a levezető kábel csatlakoztatásához szükség volt az alkatrész oldali fólia felületekre, ezért SMD alkatrészeket alkalmaztam, hogy a panel egyoldalas maradhasson. Mindenek előtt ezeket forrasszuk be.
A vevőmodult gyárilag sorkapoccsal szerelik, amit a jelen ármkörbe való beépítéshez el kell távolítani. Tapasztalatom szerint a sorkapocs lábai igen szorosan illeszkednek a vevőmodul NYÁKjának furataiba, így nem sok esélyünk van azokat ónszívóval tökéletesen kiszabadítani. Ehelyett egy finomabb oldalcsípővel vágjuk le óvatosan a sorkapocs tetejéről a műanyag borítást, majd az így szabaddá vált fém érintkezőket egyenként - csipesszel megfogva és alulról pákával melegítve - távolítsuk el. Az utolsó érintkező kiforrasztása után a műanyag borítás maradéka magától leesik. Ezután a most már szabaddá vált furatokból a felesleges ón ónszívóval könnyedén eltávolítható. A vevőmodult távtartókkal a NYÁKra csavarozzuk, majd rövid, merev huzaldarabokkal - célszerűen levágott alkatrész lábakkal - bekötjük. A ferrit antennát megfelelő átmérőjű furattal ellátott, az alap NYÁKhoz forrasztott, szintén NYÁK lemezből kialakított bakok rögzítik. A furat körül feltétlenül távolítsuk el a rézfóliát, hogy az ne képezhessen rövidrezárt menetet a ferrit rúdon! A bakok felforrasztása után egy kevés melegragasztóval rögzítsük azokhoz az antennát.
A levezető kábel meleg erének csatlakozási pontjához az imént a vevőmodulból eltávolított sorkapocs egyik érintkezőjét forrasszuk be. A kábel árnyékolásának elektromos csatlakozását és egyben kihúzás elleni mechanikai rögzítését egy fémkengyel biztosítja, melyet a NYÁK furataiba szegecselt és forrasztott M3-as anyákhoz csavarral rögzítünk. A mintapéldányba beépített fémkengyel egy D-Sub csatlakozó házából származik, ahol szintén a kábel mechanikai rögzítése volt a feladata.
A kültéri egység panelja pontosan illeszkedik egy a villanyszerelési anyagokat árúsító szaküzletekben olcsón beszerezhető, Gewiss gyártmányú, GW44205 típusú vízmentes dobozba. Hogy a vízmentességet továbbra is megőrizzük, a levezető kábelt tömszelencén keresztül vezessük a dobozba.

Beltéri egység

A beltéri egység panelja szintén egyoldalas, amelybe a néhány alkatrész beültetése különösebb részletezést nem igénylő, egyszerű feladat. Egyetlen problémás alkatrész lehet a DT1 gázkisüléses túlfeszültéség védő, amely a mintapéldányba egy régi analóg telefon modem kártyából lett kitermelve. Ha nem találunk valami hasonlót, akkor nyugodtan el is hagyhatjuk azt, mivel a hiánya az áramkör működését nem befolyásolja.

Élesztés

A kül- és beltéri egységek összeszerelése után kössük össze azokat ideiglenesen egy rövidebb koax mérőzsinór segítségével. A beltéri egység kimenete és a pozitív tápfeszültség közé - ügyelve a polaritásra - kössünk egy LED-et egy soros 2.2 kiloohmos ellenálláson keresztül. A kültéri egységet fordítsuk úgy, hogy a ferrit antenna tengelyére állított képzeletbeli merőleges a németországi Mainflingen felé mutasson, majd kapcsoljunk rá a beltéri egységre 12 volt körüli tápfeszültséget. Ekkor mindkét LEDnek egyformán, a kültéri egységben választott jelpolaritás szerint kell világítania, illetve sötétnek lennie. Ez az állapot kb. 10 másodpercig - a vevőmodul belső folyamatainak stabilizálódásáig - tart, ezután a vételnek el kell idulnia, amit a LEDek másodpercenkénti ütemes villogása jelez. Ha mégsem így történne, akkor néhány ellenőrző méréssel könnyen behatárolhatjuk a hiba helyét: A kültéri egységben az IC1 stabilizátor bemenetén a tápfeszültségnél maximum 1-2 volttal kevesebb, a kimenetén pedig pontosan 5 volt feszültségnek kell lennie. A kültéri egységben egy csipesszel R3-at rövidre zárva mindkét LEDnek el kell aludnia, illetve a vevőmodul használt kimenetét leföldelve, mindkettőnek világítania kell. Ha a fentieket mind rendben találjuk, de mégsincs vétel, akkor nagy valószínűséggel éppen azzal a problémával állunk szemben, miszerint az adott helyen és időben a környezeti hatások miatt a vevőmodul nem képes az időjelek vételére. Ebben az esetben vagy várjunk néhány órát, vagy próbáljunk egy másik - vételi szempontból megfelelőbb - helyet keresni a kültéri egységnek. Egy esetleg nehezen elérhető végleges helyre való telepítés előtt mindenképpen győződjünk meg a vevő helyes működéséről a későbbi bosszúságok elkerülése érdekében.

Telepítés

A végső telepítési hely kiválasztásakor a két legfőbb szempont, hogy a vevő a különböző zavarforrásoktól minél távolabb kerüljön, és ott könnyen elhelyezhető legyen úgy, hogy az antenna a már említett megfelelő irányba nézzen. Az alacsony fekvencia miatt a tereptárgyak és nem fém épületrészek árnyékoló hatása viszont elhanyagolható. A kültéri egység rögzítése és a levezető kábel bekötése után, de még a dobozfedél felhelyezése előtt végezzünk egy utolsó próbát: a beltéri egységre tápfeszültséget kapcsolva a kültéri egység LEDjén ellenőrizzük a stabil vételt. Ha a dobozt megfúrtuk a rögzítéshez, akkor a végleges lezárás előtt a lyukak környékét érdemes valamilyen szilikongumi tömítő pasztával vízmentesíteni.

Eredmények

Nálam a prototípus ideiglenesen a padlás egy távoli sarkában, egy gerendához kábelkötegelővel rögzítve lett elhelyezve, és mivel kezdettől fogva megbízható vételt produkált, ezért ott is maradt. Elkészülte óta ugyan nem használom folyamatosan, de eddig bármikor is volt rá szükség, több napon, vagy akár egy héten keresztül is képes volt stabil, mindössze napi néhány bit hibát tartalmazó időjeleket szolgáltatni, ami szerintem igen jó eredmény.
Remélem, hogy akik megépítik az áramkört hasonlóan elégedettek lesznek vele.

Letölthető fájlok

<< Az áramkör