Kültéri DCF77 vevő - Az áramkör
Minek is ez nekünk?
A németországi Mainflingenből sugárzó DCF77 időjel adó vételét attól 600-1100km-re
- ahol Magyarország teljes területe fekszik -
egy érdekes jelenség nehezíti. A vevőhöz érkező felületi- és térhullámok
amplitúdója közel azonos, így azok fázishelyzetüktől függően igen jelentős
fadinget, azaz periodikus jel erősödést illetve csökkenést okoznak. Ez a jelcsökkenés
alkalmanként olyan mértékű lehet, hogy egy a lakásban ezrenyi zajtermelő kütyü
(TV, számítógép, router, stb.) közelében elhelyezkedő vevő már képtelen a
gyenge jelet értelmezni. Ez a jelenség rádióvezérelt óráknál nem igazán okoz problémát,
mivel azok saját belső órájukat csak időnként szinkronizálják a DCF77
adó jeléhez, viszont ha állandó stabil DCF77 vételre van szükségünk, akkor
a vevőt mindenképpen az említett zajforrásoktól távol - célszerűen épületen kívül - kell elhelyeznünk.
Az áramkör
Az áramkörben a DCF77 vételt magát egy a Conrad által a 641138 rendelési
számon forgalmazott, készre szerelt vevőmodul végzi. Az áramkör többi részének feladata a tápfeszültség
eljuttatása a kültérben elhelyezett vevőmodulhoz, illetve a vett időjelek visszavezetése onnan a beltéri
egységhez. Ez a feladat első ránézésre egy 3 eres vezetékkel könnyen megoldható lenne, de a viszonylag
nagy távolság miatt még árnyékolt kábel esetén is szükségünk van valamilyen tápfeszültség stabilizáló és
jelkondicionáló áramkörre. Ezért döntöttem egy egyszerű áramhurok mellett, így levezető kábelként használhatunk
olcsó TV-s, vagy akár régi Ethernet hálózatból levetett koaxot. Természetesen a kábel hullámimpedanciája jelen
alkalmazásban lényegtelen.
A vevőmodul számára a stabil +5V-os tápfeszültséget az IC1 feszültség stabilizátor állítja elő, annak primer
oldalán pedig a T1 tranzisztor az R1 és R2 ellenállások segítségével előállítja az áramimpulzusokat a vett
jeleknek megfelelően. A hurok nyugalmi árama a vevőmodul áramfelvétele által meghatározott néhány mA,
ami T1 nyitásakor mintegy 10mA-rel megnövekszik.
A beltéri egység a T2 tranzisztor segítségével érzékeli az R5 ellenálláson a fenti áramimpulzusok hatására
létrejövő feszültségesést, ami kb. 7-8mA környékén éri el T2 nyitófeszültségét. Ekkor T2 nyitja a T3 tranzisztort,
amelynek kollektora mint kimenet már úgy viselkedik, mintha az a vevőmudul eredeti nyitott kollektoros kimenete lenne.